FAIL (the browser should render some flash content, not this).
avagy Hollandiában, ahol már bő 11 ezer magyar él, nem csak a pénz boldogít; Utóbbi megállapításra jutott az a friss szociológiai kutatás, melyet a Menjek/Maradjak közreműködésével végeztek a Hollandiában élő magyarok körében.

A hollandiai magyarok több mint fele az elmúlt 8 évben érkezett, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, életével elégedett, és az anyagiaknál jobban érdekli az egészség, a család, de még a társadalmi felelősségvállalás is. Ez derül ki abból a tavasszal végzett kutatásból, amelyet Tóth-Bos Ágnes pszichológus-kutató készített a Menjek/Maradjak csapat és a Wizz Air jóvoltából.

A Hollandiában élő első generációs migránsok száma a helyi, hivatalos nyilvántartás szerint 13.030 fő, 44,5 százalékuk férfi, 55,5 százalékuk nő. A felmérést 1100-an töltötték ki, 65 százalékban nők. Az adatok nem reprezentatívak, mivel az ott élőkről korlátozottan vannak hivatalos információk, statisztikák. Azt biztosan tudni lehet, hogy több mint fele (55%) 20 és 40 év közötti, a kutatásban ők kerültek jelentős túlsúlyba (76%). A kutatásban részt vevők közt a hazai viszonyokhoz képest felülreprezentált a felsőfokú végzettségűek (59%), az aktív életkorúak (85%), illetve a fizető állással rendelkezők (79%) aránya. Minden tíz válaszadóból több mint négy (41%) élt már korábban is külföldön, több mint háromnegyedük (77%) párkapcsolatban él – utóbbiak közül 43 százaléknak nem magyar nemzetiségű a partnere.
Menjek/Maradjak

A hollandiai magyarok életét bemutató dokumentumfilm, a Menjek/Maradjak: A holland epizód hazai premierje június 9-én lesz az előző, londoni rész díszbemutatójának helyszínén, a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Házában. A hollandiai premier június 19-én lesz Amszterdamban. A Menjek/Maradjak márkát a SpeakEasy Project (www.speakeasyproject.com) filmes alkotói hozták létre 2013-ban, hogy ernyője alatt magánszemélyekkel, kutatókkal, társadalmi szervezetekkel és cégekkel együttműködve, társadalmi összefogás keretében dokumentálják az új mobilitás generációját, illetve filmjeikkel, termékeikkel, kiadványaikkal hozzájáruljanak a migrációról szóló tabumentes, nyílt párbeszédhez.

A Hollandiában élő magyarok élettel való elégedettsége és a pillanatnyi boldogságuk mértéke a felmérés szerint viszonylag magas. A válaszolók 55 százaléka teljes mértékben, vagy meglehetősen elégedett az életével, 25 százaléka inkább elégedett, 18 százaléka inkább elégedetlen, és mindössze 2 százalékuk mondta azt, hogy teljesen elégedetlen az életével.

A boldogsággal és jóléttel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok erős összefüggést mutatnak a nyelvtudással, valamint a foglalkoztatással és a jelen munkájukkal való elégedettséggel is. A munkával és a foglalkoztatási státusszal való elégedettség pedig nagy mértékben együtt jár a Hollandiába való beilleszkedés sikerességével. A kutatás eredményeiből az látszik, hogy a munka megléte önmagában nem boldogít, annak minősége is a fontos. A lehetséges életcélok fontosságáról kérdezve a gazdagság (anyagi jólét), mint központi érték az utolsók között szerepel, és a hírnév, illetve a megjelenés (fizikai megjelenés, külső) is kevésbé fontos paraméternek számít a kitöltőknek. Ehelyett az egészség, a család és személyes növekedés (személyes fejlődés, önmagunk megértése) számít. Az is kiolvasható az eredményekből, hogy minél régebb óta él kint valaki Hollandiában, annál kevésbé fontos neki az anyagi jólét, mint elérendő cél.

Az anyagi előrehaladás miatt Hollandiába költözők következetesen elégedetlenebbek az életükkel sok más motivációjú csoporthoz képest (pl. szakmai előrehaladás; konkrét lehetőség). A költözési motivációt és identitást vizsgálva az feltűnő, hogy azok, akik a magyarországi politikai, gazdasági, kulturális helyzettel való elégedetlenség miatt hagyták el Magyarországot, szignifikánsan alacsonyabb magyar identitást mutattak. A magyar identitásra rákérdező tételek szerint a kint töltött idő nem befolyásolja azt, hogy a kivándorlók mennyire érzik magukat magyarnak. A válaszokból az is kiderül, hogy attól, hogy valaki beilleszkedett a holland kultúrába és mindennapokba, nem veszíti el magyar identitását. Érdekesség még, hogy a kisvárosból, faluból érkezőknek (27%) szignifikánsan fontosabb a magyar hagyományok és jellegzetességek megtartása, mint a városokból (24%) és a fővárosból (45%) érkezőknek. Sőt, akiknek van gyermekük (40%), közvetíteni is akarják számukra a magyar tradíciókat és jellegzetességeket.

Ami a hazatérési terveket illeti: a felmérés szerint aki soha nem tervez hazatérni, annak a legmagasabb a jólléte; aki tudja, hogy biztosan haza fog menni pár éven belül, annak az életével való elégedettsége, pillanatnyi boldogsága is szignifikánsan alacsonyabb, mint azoknak, akik “soha”, vagy “talán egyszer majd hazatérek” kategóriát jelölték meg. Azok, akik soha nem térnének vissza Magyarországra, azok a magyarországi karrierjüket szignifikánsan sikertelenebbnek értékelték, mint bármelyik másik csoport.
forrás: hvg.hu