Miközben még most is folyik a vita arról, hogy akkor az Y generációs téma nem más csak egy kommunikációs rágógumi, amin jókat lehet vitatkozni, máris itt toporog a Z generáció, akik éppen most kezdenek az első munkahelyükön. Persze a generációs különbségekről beszélni mindig hálás téma: az idősebbek puffoghatnak, hogy „régen minden jobb volt, még a fiatalság is”, és feltörekvő nemzedék meg húzhatja a száját a „rugalmatlan és lassú” öregek miatt, akik képtelenek felfogni, hogy eljárt felettük az idő.

Ettől függetlenül nem árt megismerni az új generációt, mert az első fecskék most keresik első munkahelyüket, és a munkáltatóknak fel kell készülniük az ő tempójukra, és meg kell felelniük az elvárásaiknak. És mielőtt még legyintene valaki arra, hogy az ifjúság akkor követelőzzön, ha letett valamit az asztalra, tudni kell, hogy a jól képzett fiatalokért – köszönhetően az egyre erősebb munkaerőhiánynak – óriási verseny folyik, vagyis nem mindegy, hogy egy cég képes-e fogadni a fiatalokat.

A Z generációba azok tartoznak, akik 1995 után születtek. Ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, számukra az internet, a mobiltelefon és a web 2.0 természetes dolgok, és mindez a tanulási szokásaikon is sokat változtatott: az információk gyors elérése alapvető számukra.

A vágyaik és az elvárásaik merészebbek, mint az Y generációé voltak, 70 százalékuk mindössze egy évig marad ugyanazon a munkahelyen – derül ki a Jófogás és a GKI közös kutatásából. Azt persze nem tudni még, hogy ez egyszerű útkeresést jelent vagy a munkaéveik első szakaszában egyszerűen csak minél több mindent akarnak kipróbálni, vagy ez a generáció később sem akar majd megállapodni és egy helyen évtizedeket eltölteni.

A 18-24 éves korosztály hozzávetőleg 850 ezer fiatalt takar, akiknek háromnegyede már nem része az oktatási rendszernek, így elvileg a munkaerőpiacon kell, hogy megjelenjenek. Ők egyébként sokkal hamarabb is kapcsolódtak be a munka világába, mint az előttük járó generáció: a Z-k mindössze 8 százaléka vallja, hogy még soha életében nem dolgozott eddig. Vannak, akik már a középiskola vagy egyetem évei alatt önálló vállalkozásba kezdtek.

A felmérés eredményei alapján egyértelműen látszik, hogy miben és mennyire változik a munka jelentősége az évek előrehaladtával. A Z generációba tartozók nagy többsége még úgy véli, hogy a maguk elé kitűzött célok elérése nagymértékben, vagy szinte teljes egészében csak rajtuk múlik, míg a 40-es éveikben járók már sokkal nagyobb arányban érzik a külső hatások szerepét is.

A generációs különbségek tettenérésének egyik legjobb területe a munkahelyi lojalitás kérdésköre, és ebben lényeges különbségek láthatók. Míg az X-ek esetében nagy hangsúlyt kap a kereset, azaz megfelelő anyagi juttatások mentén tudnak jobban elköteleződni, addig az Y generációnál sokkal inkább az emberi kapcsolatok számítanak. A legifjabbak viszont inkább kötik a lojalitást egy adott munkahelyhez, mint a személyes viszonyokhoz. Ugyanakkor a csapatszellem fontos számukra, akárcsak a fejlődési lehetőség. Tény, a digitális világ kínálta folyamatos információáradatban az állandó fejlődés már alapkövetelmény.

A tanulmány szerint a 18-24 évesek 68 százaléka elsősorban a pénzkereseti lehetőség miatt kezdett el dolgozni, míg egyharmaduknál az önállósodás és a családtól való külön költözés is az indokok között szerepelt. Minden nyolcadik fiatal pedig azért áll munkába, hogy tanulmányait finanszírozza. A fiatalok a jelenlegi munkahelyük kiválasztása során a megfelelő fizetési igények teljesülése mellett elsősorban rugalmas munkaidőt kerestek, biztosítva ezáltal, hogy egyéb elfoglaltságaikra is maradjon megfelelő szabadidő.

Akárcsak az Y, úgy a Z generáció tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén, de összességében 70 százalékukat egy évnél tovább nem tudja megtartani a munkahely. Ezek az adatok is jól szemléltetik a fiatalok útkeresését, és azt is, hogy ha nem érzik jól magukat, akkor bátrabban mernek továbbállni.

A fiatalok jövőbeli terveit tekintve a saját vállalkozás indítása, valamint a végzettségnek megfelelő munkahely megtalálása jelenti a legfőbb irányokat. A korosztály 13 százaléka ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszú távú tervvel nem rendelkezik, és bár 10 százalékuk szeretne külföldön munkát vállalni, közülük 20 százalék egyáltalán nem beszél idegen nyelvet.
forrás: hvg.hu