Mi történt a top európai HR konferencián 2018 végén?

A digitális forradalom felforgatja a munka világát. A technológiai újdonságoknál azonban fontosabb, hogyan tudjuk a munkahelyeket emberinek megőrizni, minőségi kapcsolatokat építeni. Egy vezérgondolat Európa legnagyobb HR konferenciájáról, az “Unleash”-ről, amely október 23-án kezdődött Amszterdamban. A rendezvény egyik magyar résztvevője segítségével foglaljuk össze az első nap történéseit.

Több ezer HR-es döntéshozó, kiállítók százas nagyságrendben, közte közel 30 startup cég. Amszterdamban érezni lehet a levegőben a piac lüktetését. A standok közt lépkedve mégis, ember legyen a talpán, aki képes befogadni a rengeteg információt, átlátni a HR technológiai szektor által felsorakoztatott sok száz, szoftvert és szolgáltatást.

Ennek ellenére az első nap meghatározó vonulata nem csak a tech, hanem a technológia és az ember kölcsönhatása volt. Az egyik legnagyobb hatású előadást Esther Perel, pszichoteratpeuta, szerző, népszerű előadó tartotta, aki az emberi kapcsolatok oldaláról közelített a munka jövőjéhez.

Szerinte a technológia előretörésével a munkahelyen az emberi kapcsolatok minden korábbinál fontosabbá válnak, amivel cégenként egy-egy munkatársnak foglalkoznia kellene (multis pozíciónévvel: chief relationship officer). Perel úgy látja, hogy emberi kapcsolataink minősége határozza meg az élet és a szakmai pályafutásunk minőségét, a kapcsolatintelligencia kulcsképességgé válik. Egy mai dolgozó szeretné az odatartozás érzését átélni a munkahelyen. Ha ez nem sikerül, akkor vált. Ahogyan az is igaz, hogy a munkaadó képességek, és szakmai tudás alapján vesz fel, a távozás viszont már nagyrészt a (rossz) emberi kapcsolatok miatt következik be. “A mesterséges intelligencia jó, de az érzelmi és kapcsolati intelligenciát sokáig ne várjuk ettől. Egy két perces személyes beszélgetés többet ér, mint 100 email. Invesztáljunk kapcsolatainkba” – buzdított Perel.

Figyelmeztetette a munkaadókat arra is, hogy két mélyről jövő emberi igényre – a biztonság és a kaland iránti vágyra – is figyelnie kell, ha meg akar tartani egy munkavállalót.

Perel a magánélet és a munka között is párhuzamot vont, azt hangsúlyozva, hogy az individualizmus, a választás szabadsága a mozgatórugó. “Korábban azért hagytuk ott a házasságot, mert borzalmasan éreztük magunkat benne, most pedig azért, mert boldogabbak akarunk lenni. Korábban azért távoztunk a cégtől, mert a gyár bezárt, most pedig azért váltunk, mert nem ismernek el eléggé.”

Az előadó kérdésére (ki az, aki máshol él, mint ahol született) körülbelül a hallgatóság 30%-a állt fel. 90% tette ezt arra a kérdésre, hogy volt-e hogy nem volt őszinte munkaügyben. Több mint 50% állt, amikor azt kérdezte Perel, ki az, aki alvás előtt utoljára a telefonját érinti meg és nagyjából ennyien teszik ezt ébredés után elsőként. “Mit mondtak nekünk gyerekkorunkban: csak önmagadra számíthatsz vagy azt mondták, hogy mindig ott lesz valaki, akire számíthatsz….” – kérdezte Perel.

Az előadó érintette a másik kapcsolati forradalmat, ami otthon történt. Sokáig törzsekben éltünk. Identitásunk egyértelmű volt. Tudtuk kik vagyunk, mit mondhatunk, kivel mit tehetünk. A régi modell tiszta és egyszerű volt, nagy biztonság volt, de kevés egyéniség fért bele. Szabályok határozták meg életünket, melyek megkérdőjezhetetlenek volnak. Ha nem fogadtuk el, elmehettünk. Ma sokkal kevesebbet tudunk embertársainkról. Minden tárgyalás kérdése, mindent megtárgyalhatunk: például hogy miért csinálja meg a gyerek a háziját. Régen ez nem volt kérdés. Sokkal nagyobb a szabadság, de sokkal nagyobb a bizonytalanság is, mely sokakat tönkretesz.

Perel válasza néhány hallgatói kérdésre

Negatív emberek kezelése:”Ha sétáltok, könnyebb beadni egy negatív embernek a véleményedet, mert mozgás közben jobban elfogadják.”
Romantikus kapcsolat a munkahelyen: “A szervezetek rettegnek ettől és óvakodnak tőle az alkalmazottak is. De akkor mi marad az embereknek, ha a munkahelyen tiltva van az ismerkedés: egy suhintás egy appon? A munkahelyünkön töltjük ugyanis az időnk nagy részét…”

Már most szűr a mesterséges intelligencia

Egy hurrikánhoz hasonlította a HR-ben megjelenő technológiai fejlesztéseket Josh Bersin tekintélyes HR szakértő. “A digitális átalakulás nem a technológiáról, hanem az emberekről szól” – kötött ki szintén a humán vonalon a HR-guru. A kollégáknak azt kell érezniük, hogy segíti őket, máskülönben nem működik.

Josh Bersin a tech trendeket elemezve megjegyezte, hogy a tehetségmenedzsment szoftverek nagy fejlődésen mentek keresztül. A most megjelenő termékek mesterséges intelligenciával keresnek, a jövőben még gyorsabbak, pontosabbak lesznek, elfogulatlanul szűrnek. Elég csak olyan szolgáltatókra gondolni, mint a xander, a volley.com, a pymetrics, a Hire Vue, a mya, az entelo vagy az SAP Success Factors.

A HR guru megjegyezte, hogy a cégek most átlagosan 11 HR talent toolt (teljesítményértékelés, visszajelzés, egészség, képzés, coaching területeken) használnak. Kizárt, hogy ez folytatódjon, elkezdenek az egyes eszközök, rendszerek egyre nagyobb területet lefedni. Nem lehet még megmondani, hogy mely szolgáltatók lesznek a nyertesek.

A hitelesség (authenticity) mindent visz

Részletesen beszélt a Vodafone két munkatársa a cégen belüli digitális transzformációs projektről. Egy fontos tanulság Brian Humphriestől: A hitelesség minden korábbinál fontosabb szempont a munkavállalók körében. Már nem akarnak olyan cégnél dolgozni, amelyet csak a profit érdekli. Kell, hogy legyen a vállalat létezésének valamilyen magasztosabb oka is, ez a cél lehet például egy társadalmilag hasznos tevékenység.

2 millió font veszteség a rossz jelöltélmény miatt

Egy panelbeszélgetésben Sally Hunter, a Cielo HR szolgáltatótól megjegyezte: a legtöbb cégnél elkülönül a fogyasztói brand a munkáltatóitól, miközben ugyanazokat az embereket próbáljuk elérni. Évente 1,96 millió fontra taksálta a L’Oreal briz cége azt a veszteséget, melyet a nem megfelelő a munkáltatói élmény okozott a toborzás során.
Konklúzió: a HR-nek együtt kell dolgoznia a marketinggel, hogy márkaüzenetei által egy konzisztens brand alakuljon ki a fogyasztók fejében és a potenciális munkavállalóik fejében is. Sally Hunter hangsúlyozta, hogy olyan technológiára van szükségünk, amely elkötelezi a pályázókat, jelölteket, tehetségeket, nem olyan, mint amely elidegeníti őket.

“Unleash the human!”

Meglehetősen negatív véleményt fogalmazott meg a digitális forradalomról és a nagy szereplőkről (Google, Facebook) Andrew Keen, vállalkozó, a “How to fix the future” könyv szerzője. “Nem hozott több állást, mint amennyit elpusztított”- kezdte beszédét. A digitális gazdaság elveszi egyediségünket, belelát privát életünkbe, a tőlünk gyűjtött adatokból termék készül. “Dobjuk el a táblagépeinket hát?” – tette fel a kérdést. “Nem, de tegyük emberivé a digitális forradalom második felét, amíg nem lesz túl késő. Unleash the human!, azaz szabadítsd fel az embert” – mondta. Szerinte úgy lehetünk mások, mint az algoritmusok, ha mi emberiek leszünk. “Tanuljunk empátiát, tanuljunk az emberek szemébe nézni, kommunikálni. HUMAN AGENCY-t kell fejlesztenünk, hogy kialakuljon az új munkavállaló, mely kompetitív a 21. századi munkaerő-piacon” – jegyezte meg Andrew Keen.

Mire van még szükség? Innovációra hogy feltörekvő cégek megtörjék a tech-óriások hegemóniáját és több állami szerepvállalásra a Szilícium-völgy vállalkozóinak megregulázására. Például az Uber az alapítókat gazdaggá tette, de a sofőrök nagy része nem keresi meg még a minimálbért sem

A well-being volt a nap szava

Szócsövünk elmondta: számára az első nap egyik szava a munkahelyi well-being (jólét) volt. “Természetesen az AI (mesterséges intelligencia), data-driven decisions varázskifejezések is gyakran elhangzottak a két roppant erős megatrendnek köszönhetően. Adatok, technológia, mesterséges intelligencia mindenhol – sokakban HR-szakemberben felmerül, hogy ez így mind csodaszép, de hol van a humán a human resourcesból. Talán erre a jogos igényre is adhatott választ Andrew Keen és Sally Hunter is a mai speakerek közül akkor, amikor az ember, a humán felszabadításáért szálltak síkra.
Egy másik tanulság: A legtöbb munkavállaló work-life balance-öt akar a jelenlegi munkaerőpiacon, azaz kevesebbet dolgozni. Egy felmérésből az derült ki, hogy a munkavállalók jobban vágynak több szabadságra, mint a fizetésemelésre.”
forrás: hrblog.hu